Medence skimmer: hány kell és hova kerüljön?

Hány skimmer kell egy medencébe?

Minden megkezdett 25 m² vízfelülethez egy, felfelé kerekítve, és soha nem kevesebb egynél. Egy 6 × 3 m-es medencébe (18 m²) egy kerül. Egy 8 × 4-esbe (32 m²) kettő, mert az 1,3 skimmer a gyakorlatban két skimmert jelent. A 10 × 5-ös (50 m²) kettővel is beéri, a 12 × 6-os (72 m²) hármat kér. A felület számít, nem a térfogat: a skimmer azt aratja le, ami úszik, akármilyen mély alatta a víz.

A tervkönyvtár minden terve pontosan így számolja a skimmereket, a forma valódi vízfelületéből. Ezért kap egy 9 × 5 m-es vese, alig több mint 25 m²-rel, kettőt, egy 7 × 3,5 m-es téglalap pedig 24,5 m²-rel egyet. A tervoldalak háromnál abbahagyják a számolást. Egy 16 × 6 m-es medence 96 m²-e valójában 3,84 skimmer, úgyhogy ott a hármat alsó határnak olvasd — vagy ekkora méretnél mérlegeld, skimmeres vagy feszített víztükrös legyen-e a medence: feszített víztükörnél az egész perem fölöz, és a szám elveszti a jelentőségét.

A számot vedd minimumnak. A forma, a szél és a használat mind szólhat egy továbbiért; eggyel kevesebbért egyik sem. Az alábbi táblázat kilenc terv skimmerszámát mutatja a könyvtár méretei és formái közül.

Így működik a skimmer: nyílás, csappantyú, kosár, cső

A skimmer egy műanyag doboz a medencefal mögött, kerek fedél alatt a peremkőben. Egy rövid, falon átvezető csatorna — a skimmer torka — téglalap alakú nyílásban végződik a vízvonalon. A nyílás előtt lóg a csappantyú: alul csuklós, a felszínen úszik, így a víz vékony, gyors rétegben bukik át a felső élén, és ez a réteg húz be egy levelet méterekről. Ha a szivattyú leáll, a csappantyú felúszik és bezár, így a fogás bent marad.

A dobozban kosár fogja meg a leveleket, mielőtt a szivattyú szűrőkosarához érnének, a doboz aljából pedig szívócső — általában 50 mm-es — megy a gépházba, ahol többnyire egy szelep osztja meg a szívást közte és a fenékleeresztő között; az évszakonkénti beállítást a vízforgatásról szóló útmutató adja meg. Néhány medencén két extra is akad: a kiegyenlítő vezeték, egy második cső egy lejjebb lévő falnyíláshoz, ami ellátja a szivattyút, ha a víz a nyílás alá süllyed — főleg régebbi észak-amerikai medencéken —, és a szívólap, ami a kosárra ül, és a porszívó tömlőjét fogadja.

Kell még egy skimmer L alakú, vese vagy hosszú medencébe?

Előbb számolj, aztán nézd meg a körvonalat. A skimmer egy nyitott ívben éri el a felszínt; ami sarok vagy keskeny derék mögött van, lassan vagy egyáltalán nem sodródik oda. Az L alakú medence két medence közös vízzel, és mindkét szárába kell egy skimmer — a tervoldalak a 10 × 6 m-es L-nek kettőt adnak, szárónként egyet; ha a tiéd csak egyet kapna, akkor is tegyél bele kettőt. A vese ugyanez ívekben: a 9 × 5 m-es hajszállal jut kettőhöz, tehát egyet-egyet mindkét karéjba. Egy hosszú úszómedencénél, mondjuk 15 × 4 m-esnél, a szél többet dönt, mint a szám: ha hosszában fúj, a túlsó végfalba tett skimmer elkap mindent, amit a sávon végigterel.

A lépcső, a pad és a napozóplató saját holt sarkokat csinál — a saroklépcső melletti zseb a klasszikus —, és mindegyikben megáll az úszó szemét. Olyan falba, ami előtt lépcső áll, nem kerülhet skimmer; oda egy, a zsebet keresztben átsöprő befúvó kell. Szélvédett kertben, uralkodó szél nélkül pedig tegyél be eggyel többet: két skimmer a befúvókkal szemközti falon elkapja, amit az áramlás hoz.

A skimmert négyzetméterre számold, a szélhez igazítsd, a vizet pedig tartsd a nyílás közepén — a többi részletkérdés.

Hova kerüljön a skimmer?

Arra a falra, amerre az uralkodó szél fúj. A szellő a virágport, a port és a leveleket abba a sarokba tereli, ahol kifut, és az ott ülő skimmer egész délután kap utánpótlást; a szél felőli oldalon csak nézi, ahogy ugyanez a szemét a túlsó falnál gyűlik. A szelet ne az időjárás-appból olvasd ki, hanem abból, hol gyűlik össze októberben a kertedben a lomb. Ha két fal is szóba jön, azt vedd, amelyik közelebb van a gépházhoz: a rövid, egyenes szívócső húsz éven át kevesebbe kerül a szivattyúnak.

Aztán a többit köréjük rendezd. A befúvók a szemközti oldalra kerülnek, ugyanabba a forgásirányba állítva, hogy a felszín a nyílások felé sodródjon — de soha ne közvetlenül egy skimmer mellé, ahol a tiszta víz rögtön visszamegy a csőbe. A skimmert tartsd távol azoktól a falaktól, ahol beszállnak és ülnek: lépcső, pad, a napozóplató oldala. Automata takarónál a tengely felőli vég a padé vagy az aknáé.

Most rajzold le. Nyisd meg a medencédet a tervezőben, és válaszd a Szkimmeres peremet: annyi skimmert rajzol, amennyit ez az oldal számol, egy hosszú falra a mély vég felé — ésszerű alapállás, ahol nem a szél dönt. Húzd a befúvókat a szemközti falra, a lépcsőt tőlük távolabb, és küldd el a kivitelezőnek a megosztási linket egyetlen mondattal: melyik fal felé fúj a szél.

Milyen magasan álljon a víz a skimmerben?

A nyílás közepén; egyharmad és kétharmad között még működik. Ha túl alacsonyan áll a víz, a skimmer levegőt nyel: a szivattyú elveszti a felszívott vizet, hangosan jár, és szárazon is futhat, ami a tengelytömítésébe kerül. Ha túl magasan, a csappantyúnak nincs hova lebillennie, és a felszín megáll. Normál skimmeres medencében ez a közép kb. 15 cm-rel van a peremkő alatt.

A vízszint vándorol. Egy takaratlan medence meleg napokon naponta 3–5 mm-t veszít párolgással, így két hét távollét 4–7 cm — elég ahhoz, hogy a víz a nyílás közepéről az alsó peremére essen —, egy éjszakai felhőszakadás pedig az ellenkezőjét teszi. Töltsd fel hetente, vihar után engedj le vizet, vagy szereltess automata vízpótlót.

A magas vízszintű skimmer mindent feljebb tol. A nyílása széles, lapos, és közvetlenül a peremkő alatt ül, így a víz kb. 4 cm-rel áll az él alatt 15 helyett, és a medence túlfolyó csatorna nélkül is majdnem csordultig telinek látszik. A mozgástér szűk, az automata vízpótló tehát kötelező, és a fröccsenés a teraszon landol. A tervezőben ez a Szkimmeres perem alatti Vízszint választó: kapcsolgass a Normál és a Magas között, és nézd meg, mit tesz 11 cm a látvánnyal.

Beton, fólia vagy üvegszál: melyik skimmer kell?

A skimmereket egy-egy medencetípushoz gyártják, és nem cserélhetők fel. Betonmedencében a dobozt a falak öntése vagy lövése előtt helyezik el, így a beton körbezárja a torkát; vízszintbe és pontos magasságba állítva ez rögzíti a vízvonaladat a medence teljes élettartamára. Fóliás medencénél átcsavarozzák a falon, a fólia tömítések és az előlap közé szorul, a nyílást pedig csak akkor vágják ki, amikor a víz már közvetlenül alatta áll. Az üvegszálas medence ugyanígy működik, a nyílást a gyártó vágja. Az előlap és a tömítések kopnak, és minden új fóliához új tömítés jár.

Típuson belül a nyílást is választod. A normál nagyjából 15–20 cm széles; a széles szájú modellek kb. kétszer ilyen szélesek, és a magasan álló vízhez illenek, zsalus takaró alatt vagy magas vízszintű kivitelben. Olyan fedelet válassz, amibe a peremkő anyaga berakható — egy fehér korong a travertinben a legfeltűnőbb dolog, amit egy skimmer csinál —, állítható magasítón, hogy pontosan egy síkba kerüljön a burkolattal.

Robot, porszívó és zsalus takaró

A medencerobot semmin nem osztozik a skimmerrel: saját motorja és szűrője van, kábelen járja a feneket és a falakat, a felszínt pedig meghagyja a skimmernek. A tömlős hidraulikus porszívó más eset. Szívólappal a skimmerre csatlakozik, és annak a szívását kölcsönzi, így amíg megy, az a skimmer nem fölöz, és a kosara gyorsabban megtelik. Egy skimmerrel a felszín addig gazdátlan; kettővel az egyik tovább dolgozik — jó ok kettőre kerekíteni, ha ilyen porszívót tervezel.

A zsalus takaró a vízen úszik, ezért ugyanúgy érdekli a vízszint, mint a skimmert. A gyártója megadja, mennyivel a peremkő alatt kell állnia a víznek, és a skimmereknek ott kell tartaniuk; kérd el ezt a méretet, mielőtt megrendelik őket, mert ez dönt a normál és a magas vízszintű nyílás között. Zárt takaró alatt a skimmer tovább szív a lécek alól, a vízforgatás tehát megy tovább — csak a szemét landol most a takarón.

Beszívásvédelem: leeresztő, kiegyenlítő vezeték, fedél

A szívás veszélye az, hogy egy test, egy végtag vagy hosszú haj elzár egy nyílást, amin a szivattyú tovább húz. A skimmer nyílása, félig levegőben, csappantyúval és kosárral a cső előtt, a kisebb kockázatú. A komolyak a víz alatti szívópontok, amiket egy ember teljesen le tud takarni: a fenékleeresztő vagy a kiegyenlítő vezeték nyílása. Ezért visel a leeresztő domború örvénygátló fedelet, amit nem lehet síkban lezárni, és ezért ül egy pár kb. 1,2 m-re egymástól, hogy egy test ne zárja el mindkettőt. Ha a leeresztő és a skimmerek együtt mennek a szivattyúra, egyetlen nyílás sem kapja a teljes szívást — ezért soha ne járasd a szivattyút úgy, hogy egyetlen leeresztő az egyetlen nyitott szívóág.

A kiegyenlítő nyílásnak ugyanilyen fedél kell, és ma sok kivitelező ki is hagyja vagy lezárja ezt a vezetéket. A szabályok országonként mások, és változnak: kérdezd meg a kivitelezőt, melyik beszívás elleni szabványt követik a fedelek és az elrendezés, és egyeztess az illetékes hatósággal. A skimmernél pedig: a fedél legyen a helyén, rendesen beülve, mert a nyitott lyuk a burkolatban bokatörő; kosár nélkül soha ne járjon a szivattyú; és ha egy leeresztőfedél hiányzik vagy megrepedt, a szivattyú addig áll, amíg ki nem cserélik.

Hogy működjön: kosár, szivárgás és tél

Ürítsd a kosarakat hetente és minden szeles nap után: a teli kosár jóval azelőtt elfojtja a szívást, hogy eldugultnak látszana, úgyhogy közben nézd meg, szabadon billeg-e a csappantyú. Ha megáll a felszín, ebben a sorrendben nézd végig: vízszint, skimmerkosár, a szivattyú szűrőkosara, szűrőnyomás, és a skimmer és a fenékleeresztő közti szelep.

A skimmer a medence egyik leggyakoribb szivárgási pontja, szinte mindig egy illesztésnél: ahol a torok a betonmedencéhez ér, hajszálrepedésként a nyílás körül; fóliás és üvegszálas medencénél az előlap tömítésénél és csavarjainál; vagy a doboz alatti csőcsatlakozásnál. A próba ingyenes: kapcsold ki a vízpótlót, és hagyd néhány napig süllyedni a vízszintet. Ha közvetlenül a nyílás alatt megáll, a skimmer a gyanúsított, és egy csepp festék az illesztés mellett, kikapcsolt szivattyúnál, megmutatja a vizet húzó repedést.

Télen mennek tönkre a skimmerek: a dobozban maradt víz megfagy, kitágul, szétrepeszti a dobozt vagy a torkát, és tavasszal szivárgás lesz belőle. Ha rendesen téliesítesz, engedd a vízszintet a nyílások alá, fúvasd ki és dugaszold le a csöveket, és tegyél minden skimmerbe jégnyomás-kiegyenlítőt — összenyomható palackot vagy habbetétet —, ami felveszi a jég nyomását. Aktív teleltetésnél, tele medencével és fagyos éjszakákon járó szivattyúval, a skimmer üzemben marad: a kosár legyen üres, a fedél a helyén.

Ami a gyakorlatban félremegy

1. Lefelé kerekíteni

   A 32 m² 1,3 skimmernyi felület, és egyetlen skimmer egy 8 × 4 m-es medencén a felszín túlsó felét magára hagyja. A valódi felületből számolj, és kerekíts felfelé.

2. Skimmer egy befúvó mellett

   A tiszta víz egyenesen visszamegy abba a csőbe, ahonnan jött, a medence túlsó fele pedig megáll. A befúvókat szemközt helyezd el, ugyanabba a forgásirányba állítva.

3. Hagyni, hogy a vízszint vándoroljon

   A nyílás alatt a szivattyú levegőt szív, és szárazon futhat; fölötte a csappantyú nem működik, és a skimmer csak kortyolgat. Két nyári hét alatt 4–7 cm párolog el — töltsd fel hetente, vagy bízd egy szelepre.

4. Víz a skimmerben télen

   A jég szétrepeszti a dobozt vagy a torkát, és betonmedencénél a javítás peremkőbontással jár. Engedd a vízszintet a nyílás alá, és tegyél be jégnyomás-kiegyenlítőt — vagy tartsd mozgásban a vizet egész télen.