Medenceméretek: a szokásos méretek táblázatban

Melyek a szokásos medenceméretek?

Európában a magánmedencék szinte mind egy nagyjából tucatnyi téglalapból álló listáról valók, méterben, a hosszal kezdve: merülőmedencének 4 × 2,5 és 5 × 2,5 m, kompaktnak 5 × 3 és 6 × 3 m, családinak 7 × 3,5, 8 × 4, 9 × 4 és 10 × 5 m, a nagyok pedig 12 × 6 m-től felfelé. Az Egyesült Államokban lábban számolnak, és a szélességet mondják előbb — 12x24, 14x28, 16x32, 18x36, 20x40 —, ott a 16x32 a klasszikus családi medence.

Ezeket senki nem írta elő szabványként; hogy mégis miért lettek azok, lejjebb olvashatod. A legtöbbnek ugyanaz az aránya, kétszer olyan hosszú, mint széles: elég hosszú néhány karcsapáshoz, elég széles, hogy ketten elférjenek egymás mellett, és egymás után elfér benne a sekély és a mély rész.

Az alábbi táblázat egy tucatot mutat belőlük a tervtárból, mindegyiket a kategóriája mélységével és a terv körvonalából számolt felülettel és térfogattal.

Az öt méretkategória és a méreteik

A tervtár minden méretet a hossz és a szélesség szorzata alapján sorol kategóriába, és mindegyiknek megadja a mélységét. A merülőmedence nagyjából 13 m²-ig tart: 3 × 2-től 5 × 2,5 m-ig, vagy egy 3–3,5 m-es kör, egyetlen, 1,3 m-es mélységgel. A kompakt medence kb. 24 m²-ig terjed — 5 × 3-tól 7 × 3 m-ig —, 1,2 m-ről 1,6 m-re lejtő fenékkel.

A családi medence 24 és 50 m² között van: 7 × 3,5-től 10 × 5 m-ig, a sekély végen 1,2, a mélyen 1,8 m-rel, és már ez az egy kategória is kb. 34-től 68 m³-ig terjedő vízmennyiséget fog át. 50 m² fölött a tervtár nagy medencének hívja — 11 × 5, 12 × 6, 14 × 6 m —, 2 m-es mély résszel. Az úszómedence külön kategória: legalább 12 m hosszú, legfeljebb 4 m széles, végig 1,35 m mély; a 12 × 4, a 15 × 4 és a 18 × 4 m a klasszikus formátum, Amerikában a 10x40 és a 12x40. Hogy melyik kategória illik a családodhoz, arról a medence méretéről szóló útmutató szól.

Miért épp 8 × 4 és 10 × 5 m? Mitől lesz szokásos egy méret

Ezeket a méreteket semmilyen szabványügyi testület nem rögzítette. Azért lettek szokásosak, mert egy medence sok alkatrésze elkészül, mielőtt a te medencéd létezne — egy rövid méretlistán. Az építőkészletes medencék, legyen szó acélfalról, csavarozott panelekről vagy betonnal kiöntött polisztirol zsaluelemekről, egész és fél méterekben kaphatók, hozzáillő fóliával és takaróval. Az egytestes kompozit medencét egy drágán elkészíthető sablonban gyártják, ezért minden gyártó nagyjából egy tucat méretet kínál, a felső határt pedig az út szabja meg: kb. 4,9 m szélesség és nagyjából 12 m hossz, ennél nagyobbhoz már útengedély és kísérőjármű kell.

Néha a betonacélt is okként említik, de nem az: a vasakat a helyszínen vágják és toldják arra a méretre, ami a rajzon áll, a beton pedig bármilyen körvonalat nagyjából ugyanazon a falméterenkénti áron vesz fel. A szokásos méret tehát pontosan ott spórol, ahol egy alkatrészt megveszel, nem megépítesz — építőkészletet, kész medencetestet, polcról vett fóliát vagy téli takarót, és ezek minden cseréjét. Méretre készülő takaróval szerelt betonmedencénél egy 7,6 × 3,8 m-es annyiba kerül, amennyibe a négyzetméterei, és semmi okod a kertet 8 × 4-re hajlítani. A többit elvégzi a megszokás: a prospektusok ugyanazzal a néhány mérettel kezdődnek, így az emberek is ezeket kérik.

A medence neve az a téglalap, amibe belefér, nem a víz, amit tart: egy vese és egy téglalap, mindkettő 16x32-ként árulva, több mint 40%-kal tér el felületben.

16x32 és 18x36: az amerikai méretek, szélességgel kezdve

Az amerikai méret a szélességgel kezdődik, lábban: egy 16x32 4,88 m széles és 9,75 m hosszú. Európában a hossz áll elöl, így ugyanaz a számpár az óceán két partján fordítva olvasandó — a rajzon ártalmatlan, egy takaró- vagy fóliarendelésen viszont pontosan így fordul el egy medence kilencven fokkal. Írd ki mindkét számot mértékegységgel, és azt is, melyik a hossz.

A létra minden foka megtartja a 2:1-es formát, a 12x24-től a 20x40-ig. A fóliás építőkészleteket ezekben a méretekben árulják, hozzáillő fóliával és biztonsági takaróval, a kész medencetestek kb. 4,9 m-es szállítási határa pedig nagyjából egy 16x32 szélessége. Amerikai 8 × 4 m-es nincs: a 12x24 közel áll a 7 × 3,5 m-eshez, a 14x28 felülete kb. 14%-kal nagyobb egy 8 × 4-esénél, a 16x32 a 10 × 5 m-es szinte ikertestvére, a 20x40 pedig a 12 × 6 m-esé. A tervtár mélységeivel egy 16x32 kb. 65 m³-t, egy 2 m-es mély részű 18x36 kb. 88 m³-t tart, mindkettő ugrómedence nélkül.

Kör, ovális, vese: amit a méret elhallgat

A kör alakú medencét az átmérőjéről nevezik el. A metrikus méretek fél méterenként lépnek 3-tól kb. 6 m-ig, az amerikaiak 0,9 m-enként, 3,66-tól 7,32 m-ig — azokkal az átmérőkkel, amelyekben a földfelszíni medencéket is árulják. Ezért mér sok barkácsáruházi fémvázas medence 3,66, 4,57 vagy 5,49 m-t: ezek lábméretek, átszámolt címkével. A kör a köré írt négyzet kb. 78%-át fedi le: egy 3,5 m-es kör medencének 9,6 m², egy 5 m-esnek 19,6 m² a vízfelülete.

Az oválist és a vesét arról a téglalapról nevezik el, amibe belefér — és itt csúsznak el az összehasonlítások. Egy 8 × 4 m-es oválisnak 25 m² a vize, a téglalap 32 m²-ének 78%-a. A táblázatban szereplő 7 × 4 m-es vesének alig 16 m² jut, egy 16x32-es vesének kb. 27 m² a téglalap 48 m²-ével szemben — alig több a felénél. Az európai ovális többnyire acélfalas készlet, a készletlistákat követi, a vese körvonala pedig gyártónként más. Az íves medencéket négyzet- és köbméterben hasonlítsd össze, soha ne a név alapján.

Római medence: a méretek, és mennyit tart egy 6 × 3 m-es

A római medence, ahogy ez az oldal rajzolja, egy téglalap mindkét végén egy-egy félkörrel, amely olyan széles, mint a medence, és a hossz mindkét véget magában foglalja. Egy 6 × 3 m-es római medence tehát egy 3 m-es egyenes középrész két félkör között: kb. 16 m² víz a téglalap 18 m²-e helyett, és kb. 20 m³ 1,2 m-ről 1,6 m-re lejtő fenékkel. A szokásos 2:1-es aránynál a római forma bármilyen méretben a téglalap felületének kb. 89%-át tartja meg.

A szokásos római méretek a téglalapokat követik: Európában 6 × 3, 7 × 3,5, 8 × 4, 10 × 4,5 és 12 × 6 m, Amerikában a 14x28-tól a 20x40-ig. A név egy sima téglalapot is takarhat, amelynek egyik végéhez íves római lépcsőöblöt toldanak; ilyenkor kérdezd meg, hogy a megadott hossz tartalmazza-e az öblöt, mert az egy métert vagy többet is hozzáadhat a munkagödörhöz. Akárhogy is, állítsd be a formát a tervezőben — a római a tíz formája egyike —, tedd a római lépcsőt az íves végbe, és olvasd le a térfogatot, amit mutat.

Szokásos medencemélységek, és miért van lejjebb a víz a számnál

A mélységek a kategóriákat követik: a családi medence 1,2 m-ről 1,8 m-ig mélyül, a merülőmedence végig kb. 1,3 m, az úszómedence 1,35 m. A készletmedencék gyakran egyetlen mélységgel jönnek, amit a falmagasságuk szab meg, többnyire 1,2 vagy 1,5 m. Ugrómedence egyik sem: a fejes ugráshoz legalább 2,4 m víz kell, jóval nagyobb felületen, és a medencemélységről szóló útmutató elmagyarázza, miért.

Nézd meg, honnan mérik a mélységet. Itt, akárcsak a tervezőben, a peremtől lefelé mérünk, és skimmeres medencében a víz kb. 13 cm-rel lejjebb áll. Ezért adnak a táblázatok egy 1,2–1,8 m-es 8 × 4-esnek kb. 44 m³-t, míg a felület szorozva az átlagmélységgel 48 m³: a második szám a medencetest, az első a víz, amit feltöltesz, fűtesz és kezelsz.

A helyigény a víz körül, méretről méretre

A víz köré jön a peremkő, kb. 35 cm kő, egy legalább 60 cm-es körüljáró — ahol járnak, inkább 1 m —, és az egyik oldalon hely a napozóágyaknak, legalább 2 m. A föld alatt a munkagödör még szélesebb, a falak oldalanként jellemzően 15–30 cm-ével meg a munkatérrel. Első vázlathoz adj a víz mindkét méretéhez kb. 3 métert.

Így egy 4 × 2,5 m-es merülőmedence kb. 7 × 5,5 m-t foglal, egy 8 × 4-es kb. 11 × 7 m-t, egy 10 × 5-ös kb. 13 × 8 m-t, egy 16x32 kb. 12,8 × 7,9 m-t. A merülőmedence zónája majdnem négyszerese a vizének, a 10 × 5-ösé nagyjából kétszerese: a körítés alig zsugorodik a medencével. A telekhatártól tartandó távolság, a gépészet és a kotrógép útja még ehhez jön; az útmutató arról, mekkora medence fér el a kertedben, ezeket veszi végig.

Hogyan nő a felület és a víz minden lépcsővel

A méretnevek eltakarják, milyen gyorsan nőnek a medencék. Ha mindkét oldalt negyedével megnyújtod, a felület több mint felével nő: 8 × 4-ről 10 × 5 m-re 32-ről 50 m²-re, a víz kb. 44-ről 68 m³-re, mindkettő 56%-kal. Ha mindkét oldalt megduplázod, négyszeres felületet és 4,6-szoros vizet kapsz — egy 12 × 6 m-es egy 6 × 3-assal szemben —, mert a nagyobb medencét mélyebbre is építik. Az amerikai létrán a 16x32-ről a 18x36-ra lépés kb. negyedével több felületet és több mint harmadával több vizet hoz, kb. 65-ről 88 m³-re.

Minden, ami a vizet követi, ezeket a lépcsőket követi: egy kerti csap egy 8 × 4-est kb. 29, egy 10 × 5-öst kb. 46 óra alatt tölt fel, és ugyanígy nő a hőszivattyú és a vegyszer is. Gyors becsléshez szorozd meg a felületet az átlagmélységgel, és vond le a perem és a víz közti különbséget; a pontos számról az az útmutató szól, amelyik megmutatja, mennyi víz fér egy medencébe. A táblázat minden mérete egyben külön oldal a tervtárban, méretarányos rajzzal, skimmerekkel, hőszivattyúval, feltöltési idővel és költségsávval.

Mi szokott elromlani

1. Az amerikai méretet európai módon olvasni

   A 16x32 a szélességgel kezd. Az a takaró- vagy fóliarendelés, amelyik felcseréli a két számot, egy másik medencére szól — mindenen, amit aláírsz, írd ki, melyik szám a hossz.

2. Az íves medencéket név szerint összevetni

   Egy 8 × 4 m-es ovális a téglalap felületének kb. négyötödét adja, az azonos nevű vese alig többet a felénél. Négyzet- és köbmétert hasonlíts, különben különböző mennyiségű medence árait veted össze.

3. Betonmedencét készletméretbe préselni

   A betonmedence csak a te kertedre készül, így ha egy jó tervből 30 cm-t levágsz, hogy kijöjjön a 8 × 4 m, azzal semmit nem nyersz. Inkább azt nézd meg, kapható-e méretre a takaró, amit szeretnél.

4. A rajzon álló mélységet a víznek venni

   Skimmeres medencében a víz kb. 13 cm-rel áll a perem alatt, ahonnan a mélységet mérik, így egy 1,2 m-es sekély végben inkább 1,07 m a víz — és ez számít, ha az egész lényege egy gyerek állásmélysége.

5. Egy mérettel feljebb lépni, mert kevésnek hangzik

   8 × 4-ről 10 × 5 m-re lépni úgy hangzik, mintha mindenhol csak egy métert tennél hozzá. Valójában 56%-kal több takarandó és fűtendő felület és kb. 25 m³-rel több víz, minden évben, amíg a medence áll. Előbb a térfogatot nézd, csak utána a nevet.