Merülőmedence vs. jakuzzi

Merülőmedence vagy jakuzzi: melyikre van valójában szükséged?

Ha nyáron hűsölnél, mellig érő vízben állnál, lebegnél, télen pedig hideg vízbe merülnél, merülőmedence kell: nagyjából 12 m³ víz egyetlen, 1,2–1,4 m-es mélységben, legjobb 26 és 30 °C között. Ha egy hideg estén forró vízben ülnél, fúvókákkal a hátadon, jakuzzi kell: 1,5–2 m³ 37–40 °C-on, egy tető alatt, ami két fürdés között bent tartja a hőt.

Csak a meleg középen fedik egymást. A takaró alatt 32–34 °C-on tartott merülőmedence októberben és márciusban gyönyörű, a lejjebb vett jakuzzi pedig egy júniusi estén kellemes. Fagyban 38 °C-on tartani egy merülőmedencét drága módja annak, hogy jakuzzid legyen, a jakuzzi pedig hideg vizet egyáltalán nem tud csinálni. Döntsd el, a hőmérő melyik vége fontos neked, és a többi szinte magától következik.

Vízmennyiség, hőfok, és hogyan ülsz bennük

Egy 4 × 2,5 m-es, 1,3 m mély merülőmedence hat-nyolcszor annyi vizet tart, mint egy jakuzzi, és állva használod. Elrugaszkodsz a faltól és lebegsz, úszol három tempót, vagy leülsz a padra, ami az egyik fal mentén fut, a vízszint alatt 40–45 cm-rel. Négy felnőtt elfér benne, és el is tudnak menni egymás mellett. A legtöbb fürdés rövid: egy-két perc hűsölés két napozás között.

Egy jakuzzi kívül nagyjából 2,2 × 2,2 m, a lábtérben kb. 0,9 m mély, és benne minden ülőhely: formázott ülések, gyakran egy fekvőhely, fúvókák ott, ahol a hát és a talp van. A prospektus öt-hét helyet számol; kényelmesen négy-öt felnőtt ül benne, és senki nem áll. Tizenöt-húsz percet töltesz benne 37–39 °C-on. Épp ez a hő a lényeg, és egyben az ára is: úgy lazítja el a hátat, ahogy a 30 °C-os víz soha, egy nyári délutánon viszont túl forró ahhoz, hogy élvezd.

Az év során: nyári hűsölés, téli áztatás, hidegmerülés

A kettő épp ellentétes évszakokban pörög. A merülőmedence májustól szeptemberig keresi meg az árát, takaróval és hőszivattyúval pedig átnyúlik áprilisba és októberbe is, nagyjából 30 °C-on. A jakuzzit egész évben használják, de igazán októbertől márciusig van elemében, amikor gőzölög, és a fürdőköpenyes séta a teraszajtótól az este legjobb része.

A hidegmerülés a merülőmedencéé. Magára hagyva a vize késő ősszel 10–15 °C-ra hűl, tél közepén még lejjebb, és csak annyi kell neki, hogy fagyos éjszakákon menjen a szivattyú, akárcsak bármelyik medence aktív téliesítésénél; a júliusi hideg vízhez viszont hűtő vagy megfordítható hőszivattyú kell. A jakuzzi egyik évszakban sem hidegmerülő: fűtés nélkül felveszi a nap hőmérsékletét, a szivattyúi pedig még melegítenek is rajta.

Ha a meleg-hideg váltás kell, mint szauna után, az két dolog: egy merülőmedence egy jakuzzi mellett, vagy ahová medence nem fér, egy kis hidegvizes dézsa a jakuzzi mellett. Egy medence nem lehet ugyanazon az estén 38 és 8 °C-os.

Az egyiket megépítik, a másikat leszállítják

A merülőmedence medence: helyben ássák ki, építik meg és csövezik be, egy 4 × 2,5 m-esnél nagyjából 20–30 m³ föld megy ki, aztán bedaruzzák az egydarabos üvegszálas medencetestet, vagy helyben épül a fóliás vagy a betontest, utána jön a szegélykő, a terasz, a szűrő, a hőszivattyú és a takaró. Az egydarabos test az ásás után néhány nappal, legfeljebb két héttel üzemelhet, a csempézett beton heteket kér, és előtte ugyanúgy hónapok mennek el árajánlatokkal és papírmunkával, mint egy családi medencénél. A kerti csapról nagyjából nyolc óra feltölteni, az első felfűtés két-három nap.

A jakuzzi készülék. Arra a sík alapra kerül, amit a gyártó előír, többnyire betonlapra, mert vízzel és emberekkel két tonna fölött van, és külön áramkör kell neki saját életvédelmi relével, amit villanyszerelő köt be. Leszállítva egy-két óra alatt a helyére kerül, újabb egy óra alatt megtelik, és másnap estére meleg; az időt a betonlap és a villanyszerelő viszi el, a puszta gyeptől egy-két hét. Élére állítva szállítják, olyan vastagon, amilyen magas a burkolata, ezért az útnak egy méternél valamivel szélesebbnek kell lennie, különben daru kell.

Az engedélyeknél ugyanígy válnak el: a földbe épített medencéről a legtöbb helyen tudni akar a hatóság, bár kisebb medencénél sok helyen elég egy egyszerű bejelentés, a jakuzzit viszont a villanyt leszámítva többnyire készülékként kezelik. Mindkettő elég mély ahhoz, hogy egy kisgyerek belefulladjon: a medence körüli védelmet vagy a zárható tetőt az első naptól tervezd be, és kérdezd meg az önkormányzatnál, ne feltételezd.

A kertben a merülőmedence a szegélykővel és a beszállásnál egy méter burkolattal 20–25 m²-t foglal, plusz a gépészetet és a markoló útját; a jakuzzi 6–8 m²-t, hellyel, hogy a teteje hátrahajolhasson. Rajzolj a tervezőben egy 4 × 2,5 m-es merülőmedencét egyetlen, 1,3 m-es mélységgel, és olvasd le a térfogatát meg az élő költségbecslést; jakuzzit nem rajzol, úgyhogy hagyj mellette szabadon 2,4 × 2,4 m teraszt.

Mennyibe kerül megvenni, és meddig tart

A merülőmedence a nagyobb beruházás. A merülőmedence-méretek a tervkönyvtárban egy 4 × 2,5 m-es medencét nagyjából 15 000–25 000 euróra tesznek egydarabos üvegszálas testtel, 18 000–30 000 euróra fóliával és 27 000–43 000 euróra csempézett betonból, nagyjából német árszinten. Ebben benne van a földmunka, a medencetest, az alapgépészet és a szegélykő; a terasz, a kerítés, az engedély, a hőszivattyú és a takaró külön jön.

Egy jó jakuzzi a helyére téve gyakran 2,5–6 millió forint, Nyugat-Európában 6000–15 000 euró, fűtéssel, szivattyúkkal, fúvókákkal és hőszigetelt tetővel együtt; a betonlap és a villanyszerelő akkor jön külön, ha a kereskedő nem vállalja. Euróban, a sávok közepét összevetve a merülőmedence két-háromszor annyiba kerül, még fűtés nélkül, mert ami helyben épül, annak fix alja van földmunkából, csövezésből és szakmákból. Itthon a munkadíj alacsonyabb, a gyári jakuzzi ára viszont kevésbé követi a hazai béreket, így a különbség kisebb, de a merülőmedence itt is a drágább.

Az élettartam fordítva alakul. A merülőmedence teste évtizedekre épül, ami kopik, azt a saját ütemében újítják fel: a fóliát 8–12 évente, a vakolatot 10–15 évente, a szivattyút és a hőszivattyút, amikor feladják. Egy jól megépített jakuzzi jellemzően 10–15 évig bírja, közben cserélnek benne egy szivattyút vagy vezérlőpanelt, és pár évente egy új tetőt. Ha eladod a házat, a merülőmedence marad, és úgy ítélik meg, mint bármelyik medencét, az állapota és az üzemeltetési költsége alapján; a jakuzzit viheted magaddal, bár egy öregnek már alig van értéke.

Mennyibe kerül üzemeltetni: a hőveszteség számtana

Az üzemeltetés főleg hő, a hő pedig számtan: 1,16 kWh melegít egy köbméter vizet egy fokkal. Egy friss, 1,5 m³-es töltést 12-ről 38 °C-ra vinni kb. 45 kWh, és egy szokásos, 3 kW-os fűtőpatron minden felvett kilowattórából egy kilowattóra hőt csinál: 45 kWh a villanyórán, nagyjából tizenöt óra alatt. 12 m³ merülőmedencét 12-ről 30 °C-ra vinni kb. 250 kWh, de a hőszivattyú enyhe levegőben minden egység áramból négy-hat egység hőt csinál, így a villanyóra 40–65 kWh-t mutat. Az első felfűtés tehát nagyjából ugyanannyiba kerül.

A hőfok tartásánál válnak el. Egy jól megépített jakuzzi, ez a kihabosított doboz vastag tetővel, a víz és a levegő közti minden fok különbségre nagyjából 5–10 wattot veszít; a merülőmedence, 10 m² vízzel zsalus takaró alatt és kb. 27 m² betonnal a hideg föld mellett, nagyjából 60–90-et. Egy 2 °C-os éjszakán ez napi 4–9 kWh ahhoz, hogy a jakuzzi 38 °C-on maradjon, és 45–65 kWh hő ahhoz, hogy a merülőmedence 32 °C-on; ezt a hőszivattyú ekkora hidegben már csak két-háromszoros hatásfokkal adja, ha egyáltalán megy: 15–30 kWh a villanyórán, a jakuzzi három-négyszerese.

Nyáron megfordul a számítás: a letakart, 26–28 °C-os merülőmedencének júniustól augusztusig alig kell fűtés, a 38 °C-os jakuzzi viszont ilyenkor is tizenöt fokkal melegebb az éjszakai levegőnél. Ha mindkettőt arra használod, amiben a legjobb, a merülőmedencét májustól szeptemberig melegen, utána hidegen, a jakuzzit egész évben forrón, közelebb kerülnek egymáshoz, mint gondolnád: évi nagyjából 1000–2000 kWh a merülőmedencének, a szűrőszivattyú és a hőszivattyú között megosztva, és 1500–3000 kWh a jakuzzinak, többnyire télen. Ezek durva számítások mérsékelt éghajlatra, takaróval, amikor senki nincs a vízben. Szorozd meg a saját áramtarifáddal.

Tiszta víz: miért kér szigorúbb ápolást a jakuzzi

A higiénia a jakuzzi nehéz oldala, a koncentráció miatt. Négy felnőtt 1,5 m³-ben fejenként 0,4 m³; a merülőmedencében fejenként 3 m³-t kapnak. 38 °C-on mindenki izzad, és az izzadság, a bőrzsír és a naptej egy kicsi, meleg vízmennyiségbe kerül, ahol a baktériumok gyorsan szaporodnak. A meleg víz és a fúvókák finom permete ráadásul épp az, amit a legionella szeret; ezért szigorúbb a jakuzziápolás a medenceápolásnál, és nem annak kicsinyített mása.

Tartsd a fertőtlenítőszert a gyártó által megadott szinten, ez többnyire magasabb, mint a medencében, és mérj hetente kétszer-háromszor; sok tulajdonos brómot használ, mert forró vízben stabilabb a klórnál. A szűrőpatronokat egy-két hetente öblítsd ki, és egy-két évente cseréld. Három-négy havonta engedd le, takarítsd ki és töltsd újra, ahogy a legtöbb gyártó tanácsolja, erős használatnál gyakrabban: vízben olcsó, de minden friss töltést hidegről kell felfűteni.

A merülőmedencét úgy gondozod, mint bármelyik medencét, homok- vagy patronszűrővel és a szokásos vízkémiával, kisebb adagokban: a családi medencére szánt adagot felezd meg, és mérj gyakrabban. 30 °C fölött úgy fogyasztja a klórt és úgy algásodik, mint egy jakuzzi, ezért minél melegebb, annál tovább szűrj. Rutinszerűen soha nem engedik le.

Merülőmedence, ha… jakuzzi, ha…

Merülőmedencét válassz, ha a nyár a te évszakod, ha állni, lebegni és hűsölni szeretnél ülés helyett, ha vonz a téli hidegmerülés, és ha a kert ki tud adni 20–25 m²-t, és be tud jutni egy markoló. Úgy tervezd a költségvetést, mint egy kis medencéét, mert az: a hőszivattyú és a takaró már az első ajánlatban legyen benne.

Jakuzzit válassz, ha meleget, fúvókákat és hosszú kinti estéket szeretnél októbertől márciusig, ha a keret jóval kisebb egy medencéénél, ha elképzelhető, hogy elköltözöl, vagy ha kicsi a kert. Tedd néhány lépésre a teraszajtótól. Ha pedig valójában úszni szeretnél, egyiket se válaszd: az egy sport-úszómedence vagy egy swim spa, és egy másik összehasonlítás.