Mennyibe kerül egy merülőmedence?

Mennyibe kerül egy merülőmedence?

Az oldal tervlapjai egy 4 × 2,5 m-es merülőmedencét egydarabos üvegszálas medencetestként 15–25 ezer euróra tesznek, blokk- vagy betontestre fektetett fóliával 18–30 ezer euróra, csempézett betonból 27–43 ezer euróra. Az USA-ban egy 8x16-os (nagyjából 2,4 × 4,9 m-es) medence vinilfóliával 26–40 ezer dollár, üvegszálasként 34–48 ezer, lőttbetonból 44–66 ezer. Mindegyik durva 2026-os sáv nyilvános költségkalauzokból, nem árajánlat: a beépített medence egyszerű peremburkolattal — földmunka, medencetest, alap szivattyú és szűrő —, terasz, kerítés, kertépítés, fűtés és engedély nélkül. A medence ára, nem a projekté.

Az ország is számít. A PoolPlanner élő költségbecslése mögötti kutatás ugyanazt a referenciamedencét — egy 8 × 4 m-eset, térkövezett környezettel — Spanyolországban 17–38 ezer euróra, Magyarországon 20–46 ezer euróra (forintban 7,3–16,6 millióra), Németországban 34–71 ezer euróra, az Egyesült Királyságban 49–103 ezer euróra teszi. Egy merülőmedencét mégse szorozz be ugyanazzal az aránnyal: a kutatás szerint Magyarországon a szivattyú, a fólia és a takaró szinte német áron van, és épp ezek tesznek ki nagyobb részt a kis víz árából. Az alábbi táblázat a tervlapok számait mutatja az öt metrikus merülőmedence-méretre.

Miért drágább négyzetméterre a kis víz?

A tervlapokon minden ár egy fix alapból és egy vízfelület-négyzetméterenkénti tételből áll. Csempézett betonnál az alap 18–28 ezer euró, a tétel 850–1450 euró/m², így egy 4 × 2,5 m-es, 10 m²-es medencénél az alap az ár kétharmada, egy 8 × 4 m-esnél nagyjából 40%. A merülőmedence így négyzetméterenként 2700–4300 euró, a családi medence 1400–2300 — majdnem a dupla. Az amerikai skála még meredekebb: lőttbetonból egy 8x16-os vízfelülete négyzetlábanként 344–516 dollár, egy 16x32-esé (kb. 4,9 × 9,8 m) 139–223.

Az alapnak neve van. Németországra a kutatás 1500–4000 euró felvonulást és munkaterület-előkészítést, 4,5–10 ezer euró gépészetet — szivattyú, szűrő, skimmerek, csövezés, gépészeti akna a villanyával együtt — és legfeljebb 2500 euró engedélyt és statikát sorol fel: 6–16,5 ezer euró, ami nem törődik a medence méretével. Az USA-ban a mérettől független tételek, a felvonulástól a villanyvezetékig, 16–39 ezer dollárt tesznek ki. A földmunka persze zsugorodik, nagyjából 74 m³-ről 21 m³-re, köbméterenként 40–90 euróval 2900–6600 euróról 800–1900 euróra. A gépnek viszont oda kell jutnia: egy minikotrónak nagyjából 90 cm szabad bejáró kell, az amerikai kutatás pedig ajtószélességű bejutásra 6–8 ezer dollár felárat számol.

Üvegszál, fólia vagy csempézett beton merülőmedence-méretben

Európában az egydarabos medencetest a legolcsóbb, és ebben a méretben gyakran nem csak árban nyer: többnyire beleformázott paddal és lépcsővel érkezik, amiket egy épített medence külön fizet meg — a német kutatás szerint 1000–2500 euró egy pad és 1500–4000 euró egy lépcső. Kell hozzá egy katalógusmodell, ami belefér, és egy daru szabad rálátással a munkagödörre, ezért elsőként az emelést áraztasd be. A csempézett beton nagyjából másfélszer annyiba kerül, mint a fólia, cserébe a padot, a lépcsőt és a formát pontosan oda teszi, ahová szeretnéd. A burkolatnál a kis víz kegyes: egy 4 × 2,5 m-es, 1,3 m mély medencének kb. 27 m² feneke és fala van, így a teljes csempe 150–260 euró/m²-rel 4000–7000 euró, a hegesztett fólia 1500–3200.

Az USA-ban más a sorrend: a vinilfólia a legolcsóbb, az üvegszál középen van, a lőttbeton felül, ahogy az építési módokról szóló kalauz elmagyarázza. Merülőmedenceként egy negyedik fajtát is árulnak — az előregyártott dobozt, acél- vagy betontartályt, esetleg átalakított hajókonténert, egyben leszállítva. A költségkutatásunkban ezekre nincs szám, ezért mi sem adunk. Kérdezd meg, mit fed le az ár: daru, alaplemez, villany, fűtés, takaró.

Egy merülőmedence árának kétharmada már az első négyzetméter víz előtt megvan — ezért a megtakarítás a villanyszámlán jön, nem az építési számlán.

Feszített víztükör: itt a legolcsóbb

Egy 4 × 2,5 m-es medence körül a túlfolyó csatorna 13 m hosszú, egy 8 × 4 m-es körül 24 m. A német kutatás két részben árazza: méterenként 250–450 euró a csatornára, a rácsra és a többletszigetelésre, plusz 6–10 ezer euró a kiegyenlítő tartályra, a szintszabályozásra és a nagyobb szivattyúra. Ez a merülőmedencénél 9–16 ezer euró, a családinál 12–21 ezer.

Euróban tehát itt a legolcsóbb a feszített víztükör, arányában viszont nem, mert a tartály ugyanannyiba kerül, akármennyi vizet szolgál ki. Ugyanebből a 9–16 ezer euróból egy zsalus takaró és egy hőszivattyú is kijön együtt, és azok sokkal jobban befolyásolják, milyen gyakran használod a medencét. Az USA-ban ez specialista munka: a kutatás a saját tételeit bizonytalannak jelöli, és azokkal egy 8x16-osnál 29–73 ezer dollár jön ki.

Hőszivattyú, hűtő és takaró: ettől működik

A fenti számok egyike sem tartalmaz fűtést, pedig a merülőmedence az a medence, amelyiknél a fűtés a legtöbbet ér. A tervlapok köbméterenként 0,35 kW hőszivattyút számolnak, ami az öt metrikus méreten 3–6 kW. Az európai kutatás egy hőszivattyút 1500–3000 euróra és afölé tesz; az amerikai egy teljes gépészetet fűtővel 5–15 ezer dollárra, fűtő nélkül 4,5–10 ezerre. A hidegmerülőhöz hűtő kell, vagy visszafelé is járatható hőszivattyú, és egyik kutatás sem áraz ilyet: kérd külön tételként, a nyári levegőhőmérsékleten mért hűtőteljesítménnyel. 11,7 m³-t 24 °C-ról 12 °C-ra vinni nagyjából 163 kWh hő elvonását jelenti, és a nap minden takaratlan napon visszaad belőle valamennyit.

A takaró a legnagyobb extra, és amit a legkevésbé érdemes kihagyni. Az európai kutatás egy feltekerős szolártakarót 300–900 euróra, egy motoros ponyvatakarót 4–9 ezer euróra, egy látható tengelyes zsalus takarót 7–13 ezer euróra, egy süllyesztettet — aminek az aknáját a medencével együtt öntik — 12–20 ezer euróra tesz, medencénként, 8 × 4 m-es referenciával. A keskenyebb takaró olcsóbb, de a motor és a tengely nem zsugorodik vele. Az amerikai kutatás ehelyett minimumárat ad meg, ponyvás automata takaróra 8000, zsalusra 15 000 dollárt, és egy 8x16-os 12 m²-es vize a legmagasabb tétellel sem lépi túl egyiket sem: a teljes minimumot fizeti, annyit, mint egy 32 m²-es medence az alacsony tétellel.

A medence árától a kert áráig

Egy méter terasz egy 4 × 2,5 m-es medence körül 17 m²: térkőből 1400–3100 euró az európai kutatás 80–180 euró/m²-es tételével, vagy 2200–4600 dollár az amerikaival. Ekkora medencébe elég egy víz alatti lámpa, beépítve 350–900 euró vagy 700–1500 dollár. Az engedély a német kutatás szerint nullától 2500 euróig, az amerikai szerint 500–3000 dollárig terjed. A kerítést egyik kutatás sem árazza, mert a mögötte lévő szabályok helyiek; az engedélyekről és kerítésekről szóló kalauz megmondja, mit kérdezz a hatóságtól.

Add össze egy csempézett betonból épült merülőmedencére Európában: a tervlap 27–43 ezer eurója, plusz pad, hőszivattyú, zsalus takaró, egy lámpa, a terasz és az engedély — összesen nagyjából 38–68 ezer euró. Egy egydarabos medencetest beleformázott paddal inkább 25–47 ezer euró körül jön ki. Összehasonlításul: a tervlap egy csupasz, csempézett 8 × 4 m-es medencét 45–74 ezer euróra tesz, ezen extrák egyike nélkül. Az USA-ban ugyanez a lista, ponyvás automata takaróval és fűtő nélkül, nagyjából 12–20 ezer dollárt tesz hozzá egy 8x16-oshoz.

Mennyibe kerül egy merülőmedence üzemeltetése?

Az üzemeltetési költség a térfogatot és a felületet követi, és a merülőmedencének mindkettőből kevés jut. A tervlap egy 4 × 2,5 m-es, 1,3 m mély medencére 11,7 m³-t ad — a víz egy tenyérnyivel a perem alatt áll —, egy 8 × 4 m-es családi medence 43,8 m³-t tart. Köbméterenként és fokonként 1,16 kWh-val ez fokonként 13,6 kWh, a tavaszi indulás 15 °C-ról 30 °C-ra tehát nagyjából 204 kWh hő. Ez 34–51 kWh áram egy hőszivattyúval, ami a felvett áram négy-hatszorosát adja le, és letakart medencénél legalább 41 óra egy 5 kW-os gépnek.

A hőmérséklet tartása többe kerül, és ennek nagy része párolgás. Takaratlanul a medence meleg időben napi 3–5 mm-t veszít: 10 m²-en ez 30–50 liter, és minden liter nagyjából 0,6 kWh hőt visz magával. Ez napi 18–30 kWh, a teljes medencére 1,3–2,2 °C, és 3–7,5 kWh áram a hőszivattyún át — hideg levegőben több, egy 32 °C-os forró merülőnél még több. A takaró kb. 90%-kal csökkenti a párolgást, és ezt a tételt 1 kWh alá viszi. Szorozd meg a saját áramdíjaddal: ez a szám a tiéd, nem egy szomszéd becslése.

A víz és a vegyszer a térfogatot követi: nagyjából nyolc óra a feltöltés kerti csapról 1,5 m³/h-val, takaratlanul havonta kb. 1–1,5 m³ utántöltés, 2–3 m³/h szűrési teljesítmény, hogy a víz 4–6 óránként egyszer átforduljon, a klór- és pH-adagok pedig nagyjából negyedakkorák, mint egy családi medencénél.

Merülőmedence, jakuzzi vagy családi medence?

A családi medencéhez képest az arány stabil. A tervlapokon egy 4 × 2,5 m-es medence minden építési módban egy 8 × 4 m-es árának 56–60%-a, az USA-ban egy 8x16-os egy 16x32-es árának 54–62%-a — a merülőmedence-kalauz fele–kétharmada, most a számítással együtt. Cserébe a víz alig több mint negyedét kapod, így a futó tételek a negyed és a harmad között vannak: a térfogat szabja meg a vegyszert és a felfűtést, a felület a napi veszteséget.

A jakuzzi (hot tub) más vásárlás: gyári doboz szivattyúval, fűtéssel, szigeteléssel és fedéllel, betonlapra állítva, földmunka és megépítendő medencetest nélkül. A fix alap nagy részét megspórolja, és megvenni általában olcsóbb. Amit nem ad, az a víz, amiben egész nyáron állhatsz, lebeghetsz és lehűlhetsz. A merülőmedence és a jakuzzi összehasonlítása részletesen mérlegeli a kettőt.

Összehasonlítható ajánlat, és ár már rajzolás közben

Kérd az árat földmunkára, medencetestre, gépészetre és burkolatra bontva, aztán kérdezz rá azokra a tételekre, amelyek egy kis medence végösszegét a legjobban mozgatják. Benne van-e a hőszivattyú, és mit ad le 10–15 °C-os levegőben? Milyen takaró, és az aknáját a medencével együtt öntik-e? A pad és a lépcső bele van formázva, meg van építve, vagy külön tétel? Hogyan jut el a gép a gödörig, és benne van-e a gépészet áramellátása meg az engedély? A medenceépítőnek feltett kérdésekről szóló kalauz lefedi a többit.

Ha előbb látni akarod, hogyan mozog a szám, nyiss meg a designerben egy 4 × 2,5 m-es vagy egy 3,5 m-es kör alakú tervet, állíts be egyetlen, 1,3 m-es mélységet, kapcsold be a takarót és egy lámpát, és olvasd le az élő költségbecslést: ingyenes, fiók nélkül, sávot ad a saját tervedre, miközben rajzolsz, az USA államaira és nagyvárosaira, valamint tizenkét európai országra árazva, mindegyikben a saját pénznemében — Magyarországon forintban. Kapcsold a peremet feszített víztükörre, és nézd, ahogy ugrik. Helyben épített betonmedencét áraz, a megrajzolt terasszal és takaróval, a fűtést, a kerítést és a kertépítést pedig kihagyja. A Pro a végösszeget építési szakaszonkénti költségbontássá nyitja, ami egy pillantással megmutatja, ha egy ajánlat valamelyik tétele messze kilóg a sávjából.

Mi szokott elromlani

1. Az árat a vízzel arányosan számolni

   A víz harmada nem az ár harmada. A tervlapokon minden csempézett merülőmedence 18–28 ezer eurós alapról indul, ezért egy 4 × 2,5 m-es egy 8 × 4 m-es árának kb. 60%-ánál köt ki.

2. Medenceárat kertárral összevetni

   A tervlap, egy ajánlat és egy konténermedence listaára ritkán fedi ugyanazt. Mindegyiket vesd össze egyetlen listával — terasz, fűtés, takaró, lámpa, kerítés, engedély, daru.

3. A takarót jövő évre hagyni

   A szolártakaró jöhet később, a süllyesztett zsalus takaró nem, mert az aknáját a medencével együtt öntik. Ekkora medencénél a takaró a fűtés fele — az első naptól áraztasd be.

4. Hideget nyári adatlap alapján venni

   Júliusban a hidegmerülő a nap ellen harcol. Kérd a hűtőteljesítményt nyári levegőhőmérsékleten, tedd a gépet távol az ülőhelyektől, és árnyékold a vizet.

5. A feszített víztükröt méterre számolni

   A csatorna egy merülőmedence körül rövid, de a kiegyenlítő tartály, a vezérlés és a szivattyú a német kutatás szerint fix 6–10 ezer euró. Áraztasd be a teljes peremet, mielőtt beleszeretsz.